Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vörösvári Tanösvények Keleti és Nyugati útvonal állomás terv

2014.01.29


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.


                               Vörösvári Tanösvények


                               Nyitó tábla


"Vörösvári Tanösvények "

Útvonal és állomás tervezet

Bemutató
                  
 Kedves Látogató!


Szeretettel köszöntjük a Vörösvári Tanösvények induló állomásán.


A tanösvény létrehozásával új turisztikai célpont jött létre.
A tanösvény két körútból áll,egy nyugati és egy keleti útvonalból.
Mindkét útvonal a pilisvörösvári Vásár térről indul, és oda érkezik.
A Budapest Árpád hídtól induló Esztergomi és Pilisszántói sárga busszal megközelíthető.
Vasúton a Budapest-Esztergom vonattal , Pilisvörösvár vasútállomáson vagy Szabadságliget   megállóhelyen lehet becsatlakozni a túra útvonalba.
A nyugati tanösvény útvonala végig vezet a település kertvárosi területén a Szabadságligetig ,és az induló állomáson fejeződik be .
Bemutatja a város történelmi nevezetességeit, valamint a természetet e közben több oldalról közelíti  meg.
   A keleti tanösvény lényegében a Belvárosi, a Bányatelepi, és a Vasútállomás környéki résszel ismerteti meg a turázót.Növények, állatok és kőzetek egyaránt szerepelnek mindkét utunkon, miközben  csodálatos kilátást nyújtó helyeken járunk.
 A tanösvény útvonalat fehér 10x15cm téglalap alapon, zöld  T jelzés mutatja. Az állomásokon kihelyezett táblákon térkép és magyarázó szöveg található.A város keleti és nyugati részén lévő állomásokat külön-külön is látogathatjuk.
Az állomásokat számoztuk ,  K  illetve Ny  jellel  különválasztottuk.
Egyes állomások történelmi nevezetesség ismertetéséhez Fogarasy- Fetter Mihály „Pilisvörösvár története és néprajza” kötetét, valamint a Vörösvári Újságban megjelent írásokat vettük segítségül.


A túra során tartsuk be az alábbi előírásokat:
-A városunk szépségeit kerékpáron vagy gyalogosan fedezzük fel !
-Tartsuk be a közlekedés szabályait!
-Ne tépjünk le, ne tapossunk össze semmilyen  növényt!
-Ne szemeteljünk!
Óvjuk és védjük a természet értékeit!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Keleti útvonal:


-K1 Vásár tér (Segítő Szűz Mária kápolna; Német Nemzetiségi Általános Iskola) →
Szabadság utca (Művészetek Háza) → Fő utca →Iskola utca


-K2 Templom tér (Római katolikus templom; Sekrestye; Kőkereszt; 300 éves fehér eperfa;                               Római katolikus Plébánia és azt körülvevő kőkerítés; Német Nemzetiségi Óvoda;            Templom téri Iskola; Védett Japán akác fasor) →Templom köz


-K3    Fő utca Városi Könyvtár (udvarán római kori mérföldkővek;                               Ügyfélszolgálati iroda, Házasságkötő terem)


-K4  Szt Flórián téri kápolna → Szt Flórián utca → Béke utca


-K5  Török kút utca  (Török kút) →Csobánkai utca


-K6  Csobánkai utca Temető kert  (Temető kereszt ;Védett fekete fenyők ; Temetőben védett vadgesztenye fasor; II Világháborús katona sírok)


-K7 Városháza Fő tér (, volt Posta állomás és előtte a park) → Fő utca → Angeli köz (Volt Karátsonyi kúria épület maradvány) → Puskin utca


-K8 Hősök tere (1848 emlékmű; I világháborús emlékmű; II világháborús emlékmű;                                                 1956 emlékmű; Trianon emlékmű; Grádusz Óvoda) → Dózsa György utca (Gazdakör Vendéglő) → Solymár utca vége (Bányász emlékpark)


-K9 Bányász Emlékpark (Napos Oldal volt Bányatiszti lakás; Bányász emlékszoba; Védett fasorok) →Gesztenye utca (vadgesztenye fák) → Budai NA utca (platán fák) →                                                                  Bányakápolna utca (nagylevelű hárs) → Budai utca (Bánya kápolna)


-K10 Bányatavak (Bányatavak: Nagy- tó; Kacsa tó; Kornéli- tó; Pálya-  tó; Cigány -tó) →
      Horgász sor utca →Táncsics utca → Szegfű utca→Nagyvárad utca


-K11Vasút állomás Vasút utca (Vasútállomás műemlék épület; Tojás múzeum) →Attila utca (Védőnői szolgálat) → Fő utca Szt. János tér (Nepomuki Szent János szobor) → Szent János utca (Vasúti viadukt) → Tompa Mihály utca→ Kandó Kálmán utca


-K1 Vásár tér………………………..
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nyugati útvonal


-Ny1 Vásár tér (Segítő Szűz Mária kápolna;Német Nemzetiségi Általános Iskola)


-Ny2 Tájház ( Helytörténeti gyüjtemény)


-Ny3 Erdei  kápolna


-Ny4 Kálvária kápolna (Kálvária domb)


-Ny5 „Hajó szikla” →Szikla utca →Szabadság utca vége


-Ny6 Kopárok története kialakulása


-Ny7 Karátsonyi -liget(Mű-hely galéria; Védett Japán akác fasor)
 →Nyár utca →Szent Erzsébet utca (Szent család templom) →Manhertz Erzsébet tér (Manhertz Erzsébet emlékmű) →Szent Erzsébet utca(Szamos marcipán)


-Ny8 Helytörténeti Park „Lahmkruam”  →Eperjesi utca (Zsidó temető) →Szabadság utca


-Ny1 Vásár tér……………..
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                        K-1     Vásár tér      Ny-1


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.IMG_6302
A kis park szélén a Segítő Szűz Mária kápolnát találjuk. 1997-től országos
védelem alá eső építészeti érték. A hívek adományából épült 1774-ben.
Építette Steinmiller Mátyás pilisvörösvári molnár. Rokokó stílusú oltárát téglából építették. Máriát ábrázolja gyermekével a baldachin alatt.
Felirata „ Fundatu Mathias Steinmiller 1773 „ A kápolna Maria –hilf illetve Pfeiffer kápolna néven is ismert.
A téren található még a Német Nemzetiségi Általános Iskola. Az iskolát Schön Mátyás tervezte és építette 1938-ban. Állami Polgári Iskolaként avatták fel.  1938 december 5-én nagy ünnepség keretében Püspök Atya (Shvoy  Lajos megyéspüspök) áldja meg. 1944 március 19-én az ország német megszállás alá kerül, az épületet katonai célokra veszik igénybe. Decemberben az iskolát német katona korháznak rendezik be.A budapesti harcokban megsérült német katonákat ápolják itt.1944 december 24-i vörösvári légitámadás sebesültjeit is ide szállítják. December 25én az orosz csapatok harc nélkül elfoglalják a falut.1948-ban új fejezet kezdődött az iskola életében. Állami Általános Fiúiskola kezdte meg működését.1963-ban ebben az épületben indult be az Állami Általános Gimnázium. 1975-től a két összevont általános iskola (Templom téri, Vásár téri) alsó tagozata működött. 1991-ben újra ketté  vált  a két iskola, és Német Nemzetiségi Általános Iskola néven folytatta működését. 2013 december 5-én ünnepelték az iskola fennállásának 75.évfordulóját.
A Kandó Kálmán utca, Kápolna utca, Kálvária utca és a Szabadság utca által határolt tér oldalán található a 2010-ben átadott Művészetek Háza impozáns épülete.A Művészetek Háza helyén valamikor az 1880-as években a „Kelemen-féle” kocsma állt.A kocsmát Herbst Mihály vendéglős vette meg 1918 körül. 1920-ig általában a vendéglőkben csak táncos esteket rendeztek. 1924-25-ben amatőr színjátszók alakúltak. A színpadon népitánc és népdalesteket,kívánság hangversenyeket tartottak.A kocsmát 1926-ban lebontották és helyén több teremből álló új vendéglőt építenek.Schön Mátyás építész 1929-ben a vendéglőt átalakítja és egy nagytermet épít színpaddal.A falu ifjúsága kulturális elfoglaltságként amatőr színjátszó kört alakít.A darabokat Porgesz Lajos tanította be, és magyar nyelven adták elő. 1945 után a Herbst féle vendéglőt is államosították.A tulajdonos halála után fia (Herbst) Hidas József vezette a vendéglőt.Az épületet 1982-ben bontották el és a helyén épült a Jókai Mór Kultúrház .A  Kultúrház átépítésével 2010-ben egy több feladatot ellátó intézményt kapott a város, Művészetek Háza néven.A térről indul mindkét tanösvény nyugati és keleti irányba.A Nyugati tanösvény útvonalánál a Kápolna utca irányába induljunk.
A Keleti tanösvény bejárásánál a Fő utcát ( 10 sz .főút) keresztezve az Iskola utcába térjünk be a Templom térre.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                                   K-2 Templom tér


Összeállította:Nyágai László 2013-ban
A török uralom után elnéptelenedett települést Vörösvár földesura gróf Csáky László ,de már 1689-től I Lipót császár által kiadott telepítési okiratot követően földművelő családokat telepítettek be Vörösvárra délnémet területről.
A római katolikus egyházközséget 1692-ben alapították. Az első templomot  Kropff földesúr fából építette valószinű 1696-ban. A kőböl készült templomot 1703-ban Johann Danckmayr helyi kőműves építi. 1705-ben Placid Khemetmilner plébános szentelte fel Szent Fülöp és Jakab tiszteletére. 1757-töl Mária mennybemenetele a templom búcsúnapja.Az épületet  többször renoválták 1797-ben a templom hajóját kibővítették és új tornyot építettek. 1802-ben a templom szentéllyel és sekrestyével bővült. 1932-34-ben egy méterrel  megmagasították a templomot és bádogtetőt tettek rá. A templom déli falába Aurelius Respektus  római légiós sirkövét a XVIII. században építik be.
Ez a sírkő a renoválás során eltűnt,melyet később Balatonszemesen találtak meg.
Renoválás idején az istentiszteletet a „Leány iskola” tantermében tartották.
1938-ban áthalad a  Szent Jobbot szállító aranyvonat. Még ebben az évben hazafias ünnepséget tartanak a téren a Felvidék visszacsatolásáért. 1941-ben felszentelik az új orgonát. 1944 nyarán háborús célokra elviszik az öt és egy mázsás harangokat. Ez év december 24-én egész napos légitámadás éri a falut és a templomot.Nagy károkat okozott a templomban, az épület használhatatlanná válik. A miséket a Szent Flórián kápolnában tartják.1954-ben teljesen felújítják klasszicista stilusban.A templom bejárat feletti tornyába van építve a Karátsonyi gróf  Vörösvár kegyurának koronás címere.A főoltár Ruskicai  fehér és süttői vörös márványból készült.Az oltár 1945-ig Budapesten a királyi várban állt,1957-ben Marlok István plébános hozatta Pilisvörösvárra.A tabernákumot Mészáros Lajos ötvösmester készítette.Vörös márványból készült a keresztelő kút,fedelén Keresztelő Szent János neve olvasható.A templom oltára alatt lévő kegyúri kriptát Madách Imre édesanyja Majtényi Anna építette.A kriptában a Majtényi család három tagja, id. Majtényi Károly Vörösvár ,Solymár és Szentiván földesura,felesége és egyik kiskorában elhunyt lányuk nyugszik. A kislány koporsóját a kripta előterében egy emelvényen helyezték el. A kegyúri házaspárt  baloldalt egy boltíves fülkében  nyugszanak.Az egyházi év legnagyobb ünnepe az  Úrnapja, nagy körmenettel ünneplik évről évre. Régen az Oltáriszentséget körbevitték a falu utcáin. Ma már csak a templom körül.Úrnapi  lombsátrakat állítanak  napjainkban is  és saját tervezésű virág szőnyegeket virágsziromból készítik , emberek sokasága jár csodájára.
A templomot 2009-ben újították fel.
A templom előtti vörösmárványból készült kereszt .A keresztre a következő feliratot vésték: „ Mi azonban dicsérjük Urunk Jézus Krisztus keresztjét,amelyen üdvösségünk,életünk és feltámadásunk függ, aki által megmentettünk és felszabadítattunk. Isten még nagyobb dicsőségére és községünk díszére állította ezt az emléket Schaffer János és felesége Erzsébet, született Mahr, az Úr 1851.évében”A templom 1997-től védendő építészeti értékkel bíró épület.
A templom kertjében áll Szent István király feleségének a Bajor származású Gizella királynének bronz szobra. Pilisvörösvár törzslakosságának bajor és német származására utal. A téren áll a több mint 300 éves eperfa (Marus alba nigra). Kis vas kerítés védi.A fát valószínüleg a templom építése idején ültették.Törzs átmérője meghaladja a kettő métert. A Templom tér elött az Óvoda mellett közterületen a járda és és az út közé telepített japán akác(Sophora japonica) sort.Szélcsökkentő szerepük mellett emelik a Templom tér esztétikus hatását.Jelentős továbbá porártalom felfogó hatásuk.Védett természeti emlék.
1883 a Vörösvári Állami Iskola létrejötte.1911-ben a megépül a Templom téri iskola plébánia felöli szárnya.Az első világháború idején 1917-ben bosnyák katonák szállásolnak be az iskola épületbe.1930-ban megépül az óvoda felöli épület szárny.1940-ben nyolc osztályos tanítást vezetnek be.1948-ban Állami Általános Fiúiskola kezdi meg működését.1975-től a két összevont általános iskola (Vásár téri és Templom téri) felső tagozataként működik.1991-ben ismét ketté válik, és Templom Téri Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolaként működik.2011-ben ünnepelte fennállásának 100-ik évfordulóját. 
Templom tér 1-ben található a XIX.sz-i Római Katolikus Plébánia épülete ,a kőkerítéssel. A plébániát többször átépítették.Védendő építészeti értékkel bíró épület 1997-től Megemlítendő a Plébánia közben áll a Karátsonyi grófok „Karátsonyi-Kúria „maradványa, lepusztult állapotban.Utunkat a templom közből a Fő utca irányában folytjuk.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Vörösvári Tanösvények


                      K-3 Fő utca Városi Könyvtár       
      
Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
Fő utca 82-ben találjuk a Vörösvári Könyvtár 2011-ben felújított épületét.
Az épület a háború elött a Makk hetes vendéglő volt. Az egykori Blind- házat
1945-ben államosították.1950-ben létrejött a községi könyvtár a Puskin utca 8-ban lévő óvoda épületében.Első vezetője Fogarassy Fetter Mihály volt.1953-ban a Fő utca 127-be a Kultúrház iroda helységébe költöztetik.A falunak két kultúrháza volt, ez és a Fő utca 89Ásvány Kultúrház .  1954-ben önálló intézményként a  Fő utca 89-be az Ásvány Kultúrházba költözik a könyvtár.
1965-ben a mostani helyszín jobb oldali szárnyát állami támogatással és társadalmi munkával átépítik és átköltözik  ide a könyvtár.
1974-75-ben az épület Fő utcai szárnyát is a könyvtárhoz csatolják.
Ebben az időben a település határában több római kori mérföld  követ találnak.
Az elsőt a temető mögötti római útról 1976-ban szállították a könyvtár udvarára, és állították fel. Eredeti helyén kr.után 237-ben állították a római hadi útra.
A másodikat egy vörösvári gazda az ürge malom tájáról vitte a Fő út 99 sz háza elé.Ezt 1977-ben szállították a könyvtár udvarára. Három méterre az elsőtől állították a földbe. Ez a mérföldkő  kr.után 305-ből való.
A harmadikat 1982-ben találták és szállították a könyvtár udvarára.
Ezeket a mérföldköveket sikerült megtartani és az utókórnak bemutatni.
Egy római kori kőtárral gyarapodhatna a város,ha visszakövetelnénk Balaton-szemesről Aurelius Respectus légiós családi sirkövét.Ez Vörösvár legjelentősebb régészeti emléke.Korábban a Garancs hegy környékén  összegyűjtött római kori köveket építették be házaik falába.Ilyen a Kisfaludy utcai ház falába épített „ Csonka Légiós”sírkő töredéke.                                                                                                                                                                                                                                  
2011-ben a Fő utca pályázat részeként az egész épület és az udvar megújul.
A beruházás része volt a homlokzat, a tetőszerkezet, a főbejárat  az oszlop tornác. Megújul a rendezvény és olvasó terem kávézóval és gyermek könyvtárral bővül. A könyvesbolt megmaradt ugyan de új helyre költözött.
Folytassuk utunkat Budapest irányába a megújult Fő utcán. A „Pilisvörösvár Fő utca program” keretében megépül a Városi Ügyfélszolgálat és Díszterem a Fő utca 66-ban.
A Fő utca mindkét oldalán üzletek, Bankok , Hivatalok sorakoznak egymás után
A Fő utca 72-ben a 2005-ben megnyitott utazási iroda a Pell-Air Utazás Kft bel és külföldi szolgáltatásait kínálja a lakosságnak.
A Volksbank épülete mellett balra kanyarodva érkezünk a Szent Flórián térre.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Vörösvári Tanösvények


                     K-4 Szent Flórián téri kápolna


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A Fő utcán balra kanyarodva a Volksbank épületével szemben a Szent Flórián tér sarkán áll a XIX.század elején épült a tűzoltók védőszentjéről elnevezett Szent Flórián kápolna. Fábián, Sebestyén, Rókus és Rozália kápolnának is nevezték. A vörösváriak Stui-kápolnának hívják. A név eredete nem ismert.A XIX .század végén renoválják és 1892-ben újra szentelték.
Az oltárkép Szent Flóriánt,Szent Rókust és Szent Sebestyént ábrázolja.
Az oltárképet és annak keretét 2012-ben restaurálták és újra szentelték.
Május 4-e Flórián névnap,ezen a napon minden évben  elzarándokoltak a tűzoltók a kápolnához és arra kérték a szentet, hogy óvja meg a falut a tűzkártól.
A XVIII. és XIX. százagban ugyanis a házak tetejét szalmával, náddal,  zsindellyel fedték. Nagyon sok ház égett le, a tűzoltóknak sok dolguk akadt.
1944 december 24én egész napos légitámadás éri a falut és a Templom téri  Római Katolikus templomot. Nagy károkat okozott a templomban, olyannyira hogy ott misézni nem lehetett.1945 –ben januártól májusig a miséket ezért itt a Szent Flórián kápolnában tartották.A kápolna előtt 1955-ig egy fakereszt állt, bádogból készült Krisztussal . 1955-ben beton keresztet állítottak a helyére.
Felirata: „ Dicsértessék a Jézus Krisztus !”
Vasárnaponként itt rózsafűzért és litániát imátkoznak.
Védendő építészeti értékkel bíró épületek listájára került 1997-ben.
Utunkat a Szent Flórián utcán,a kanyargós Béke utcán át érjük el a Törökkút utcát.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                                K-5  Törökkút


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A Csobánkai utca elején a múlt században egy régi láncos kút állt , amit mindenki török kútként emlegetett. A város több területén megmaradtak az utcai közkutak. Ilyen a Kápolna utcai, melyet nem rég újítottak fel. Az Akácfa utcai ,a Szent Flórián téri, a Rózsa utcai, stb. közkutak.
Hagyomány szerint az 1543-ban épült török vár kútja lehetett, innen kapta nevét.
A kút gödre ovális alakú nagyméretű terméskővel van kirakva.
2007-ben a Pilisi Kulturális Örökségünk Védelméért Alapítvány elkezdte a kút helyreállítását.A kutat az évek során bedobált szeméttől megtisztították.
Előkerült a lánc és egyik favödör. A másik favödörnek csak a vasalata maradt meg. A kávát melyet Törökországból hozatták maszív kőalapra építették.
A kutat vastag kovácsoltvas ráccsal fedték le. A helyreállítás mintájául egy régi fénykép szolgált.
Helyére került a nagyméretű csiga a lánc a két vödör.A kút lelakatolt deszka fedővel van megvédve a rongálástól.
A 2007-ben helyreállított kutat török vendégek jelenlétében avatták, szentelték és áldották meg. A kút a tiszta vizet,az életet, közös múltunk emlékeit és értékeit jelképezi.A kutat érdemes lenne muzeológusoknak megvizsgálni. A műemléket és annak környékét kellene tüzetesen átvizsgálni .
Mint ismeretes 1526 augusztus 29 –én Szulejmán szultán 60 ezer főnyi oszmán seregével a mohácsi mezőn megsemmisítő csapást mér a  II Lajos király által vezetett 25 ezer főnyi magyar hadra. Szeptember 11-én elfoglalja Budát.
A török csapatok rabolnak ,fosztogatnak,gyilkolnak  ezen a területen vonulnak Bécs ellen. Elhagyta Budát és Magyarországot. 1529-ben visszatér, és 1541-ben ismét elfoglalja Budát és az országot 150 évi megszállása következik.
Székesfehérvár és Esztergom is török kézre kerül. Buda és Esztergom között Vörösváron építik fel 1543-ban végvári feladattal a török várat Lala Musztafa vezetésével. Evlia Cselebi török utazó „Kizil hiszár palankaszi” ként , azaz vörös palánk várként említi.A várat az utak találkozásánál,lakatlan helyen, egy réten építették fel.Feladata az utak biztosítása Esztergom és Buda között.
1559-ben Vörösvár ,Csaba ,Csév ,Tök ,Zsámbék török kézen ,a környező többi település pusztasággá váltak. Az ország három részre szakadt. Magyar csapatok rendszeresen portyáznak ezen a török területeken.A krónika szerint 1595 augusztus 26-án zajlott a „ Vörösvári csata” .Nádasdy Ferenc dunántúli és Pálffy Miklós komáromi főkapitány seregével megtámadta  Szofi Szinán budai pasa Esztergom felé igyekvő török felmentő seregét.A keresztény sereg győzelmével megakadályozta a felmentő török bejutását Esztergom várába. Esztergom védője Lala Mohammed 1595 szeptember 2-án feladja a várat.1662-ben  a német császár felszabadítja  Vörösvárt,és több falvat.1663-ban már ismét török kézre kerül, Szihrád Mohammed pasa 40 ezer katonával Vörösvárra érkezik.
1683- ban Lotharingiai Károly vezetésével Szobieszki János lengyel királysegítségével súlyos csapást mér a török seregre Esztergomnál.A török csapatok végleg feladják Esztergomot és Vörösvárt is kiürítik. 1686 júniustól szeptemberig tartott Budavár ostroma Lotharingiai Károly vezetésével.1686 szeptember 2-án Budavára keresztény kézre kerül .   150 éves pogány uralom után felszabadul az ország a török kivonul.1690-es összeíráskor Vörösvár már lakott, az elmenekült emberek lassan visszatérnek otthonaikba. Az akkori földesúr Csáky László 1689-ben sváb telepeseket hív a földek megművelésére.
Sok ezrek indultak útnak ,hogy Magyarországon új életet kezdjenek.
Ez Pilis megye és községünk rövid története a török hódoltság idején.
A Török kút országos védelem alá eső építészeti érték 1997-től.
Innen utunkat a Csobánkai uton folytatjuk ,kis kitérőt teszünk a Vörösvári temetőhöz.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                  K-6  Csobánkai utca Temető kert


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A Csobánkai úton a város szélén találjuk az 1923 ban megnyitott új katolikus temetőt.
A 150 éves török uralom után elnéptelenedett területet gróf Csáky László Vörösvár földbirtokosa földművelő német családokat telepített be.
1692-ben alapították az első egyház községet a betelepülők. 1696-ban templomot építettek.Kezdetben a templom körüli kertben temetkeztek.
Pestis járvány súlytotta a környéket két alkalommal,1710-ben 11 ember ,1739-ben 48 ember halt meg Vörösváron. A lakosság félt a járvány terjedésétől,a halottakat senki nem merte eltemetni. Az emberek csak imádkoztak.Katonáknak kellett  a tetemeket máglyán elégetni.
1775-ig lehetett  a templom körüli kertben temetkezni. Mária Terézia országos rendeletben tiltotta meg a templom kertben a temetést. Ezután létesült  az öreg temető a mai Solymár utca környékén.
1831-ben egy újabb betegség tizedelte a lakosságot,ez pedig a kolera járvány volt.A megyében közel tízezer ember halt meg. A lakosság számának növekedésével folyamatosan bővíteni kellett a területet. Legnagyobb kiterjedése idején a  mai Széchenyi utca,Fő utca,Dózsa György utca,Solymár utca,Régi temető utca által határolt területen volt.
1876-ban újabb szabályozás lett kiadva. 1892-ben az öreg temető régebbi részében befejeződött a temetkezés. A harmincas évek elején a régi temető egy részét felparcellázták. Az új temetőt 1923-ban a Csobánkai utcában nyitották.
Az új temetőt a köszénbányászat megkezdése miatt és a lakosság létszám növekedése indokolta. A régi temetőben talált csontokat összeszedték ,és az új temetőben egy közös sírba helyezték. Ennek a területnek emlékét a Régi temető utca őrzi. Az 1892 után eltemetett halotakat exhumálták  és az új temetőbe újra temették a régi sirkövekkel. 1926-ban helyezték át az új temetőbe Rehák Józsefnét született Moór Anna színésznőt. A híres színésznő alakította először magyar nyelven Shakespeare „Rómeó és Júlia „ című örökérvényű színdarabjában Júlia szerepét. Visszavonulása után férjhez ment Rehák József Vörösvári postamesterhez.
Korábban a halottakat a házaknál ravatalozták fel.
1930-ban halottas házat, ravatalazót  építettek. Az építő mester Schön Mátyás volt.
A második világháború idején a harcban elesett hős német és szovjet katonák
nyugszanak   a sírokban. 2002-ben  megújultak a sírok, a fakereszteket kőkeresztek váltották fel. Felvésték az elhunytak neveit. Az emlékművet áthelyezték az emlékhely bal oldalára, a sírok közötti részt lekövezték.
A szovjet katonák nyugvóhelyét is rendezték, a sírok elé emlékművet állítottak az elesettek neveivel.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc  mindössze húsz éves hősi halottja
Fedor Lajos. Egy géppisztoly sorozat végzett vele Budapesten a Corvin köz közelében.
Minden évben május utolsó vasárnapján  a Hősök napján emlékezünk  a hősökre és áldozatokra .Pilisvörösvár környéki harcokban elesett és itt eltemetett katonákra, akik a pusztító és értelmetlen háborúban vesztették életüket.
2011-ben a Pilisvörösvár Önkormányzata és a Német Nemzetiségi Önkormányzat közösen kiadja a Temetők könyvét „Hol sírjaink domborulnak” címen.
Vörösváron a temető üzemeltetését és temetkezés szolgáltatást a Varázskő Kft
/Pilisvörösvár Budai út 22/  magas szinvonalon végzi.A Kft  kőfaragással, kőfeldolgozással, és értékesítéssel is foglalkozik.
A temető parcellázása idején 1923-ben   vadgesztenye fasort/Aesculus hyppocastaum/  a bejáratnál és a temető előtti parkolóba fekete fenyőt /pinus nigra/ ültettek.Defláció csökkentő hatásuk mellett a beállt fasor esztétikus képet nyújt a ravatalazó felé vezető úton.
1997 óta védett természeti érték.
 A Vörösvári Tanösvények utvonalának ez egy kitérője, visszafordulunk a Csobánkai utcán a centrum irányába .
Utunk következő állomása a Fő tér.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                           K-7 Városháza Fő tér


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A Fő téren álló egy emeletes épület az 1700-as évek elején postakocsi- állomás  
(postaház) volt. Buda és Bécs között erre vezetett az egyik legkorábbi postakocsi út. 1689-től  I. Lipót császár által kiadott telepítési okiratát követően szekerekkel és  „Ulmer Schachtel „-lel közlekedtek ezen az útvonalon. Az első postakocsi állomás vezetője história szerint Huszár István volt.
1749-ben Mária Terézia rendeletére készült el a „ Kaiserstrasze „ (Császár út).
Az utasokat is szállító delisánsz járat 1888-ig szállította az utasokat.
Feljegyzések szerint a kirélynő 1751 augusztus 4-én Budára menet megállt Vörösváron. Az útvonal  Pest.Buda  -  Vörösvár  -Dorog  -Ács  -  Győr  -Bécs .
1710-ben és 1739-ben pestis járvány tizedelte a lakosságot. 1832-ben és 1870-ben kolera járvány sújtotta a települést. 1825-ben  megindult a Bécs-Győr-Buda
Gyorskocsi járat. Korábban heti három járat ,később már naponta közlekedett.
1893-ban kezdik építeni a vasútvonalat, 1895 november 17-én átadják a vasútvonalat Esztergom – Budapest között.A vasút közelebb hozza Vörösvárt a fővároshoz. A vonat ekkor csak Óbudáig közlekedik,de az összekötő híd megépítésével 1896 november 3-án már a Nyugati pályaudvarig. Ezzel végleg átadta a múltnak a postakocsi járat intézményét. A postaház épületét.

Az uralkodóval kapcsolatos másik feljegyzés,mely anekdota formában szájról szájra járt Vörösváron.1896-ban Ferenc József  király és császár a Piliscsabai tábor avatás után a fővárosba menet megállt Vörösváron.A bíró és a falu népe üdvözölte a császárt. A császár megkérdezte a bírót "Mi újság  Vörösváron? Minden rendben van? " "Igenis fenség, minden rendben van,csak túl nagy a hőség, minden kiég. Eső kellene!" felelte a bíró."Sajnálom ,de esőt nem tudok adni, nem vagyok Isten" válaszolta a császár és tovább indult a főváros irányába. A buta bírónak valami értékeset kellett volna kérnie , ezért az emberek "Tumbau"-nak  (dummer Bauer) buta paraszt csúfolták.A következő évben új bírót választottak.
1898-ban Hinora Adolf vásárolta meg.1901-től rendelet alapján a  település neve elé a Pilis név kerül. 1905-től az épületet vendéglővé alakítják, ez lett a híres Hinora vendéglő. Pár évre rá a vendégfogadót községházává alakítják.Többszőr átépítették, és bontották el.Elbontják az épület hátsó sarkain levő várszerű támfalakat. Az egykori török várból beépítettek köveket.
1997-ben várossá avatásakor új nevet és homlokzatot Városház feliratot kapott az épület. 2011-ben a Fő utca pályázat pénzén megszépül az épület és a körülötte lévő terület is.Az  épületben Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatal Központja működik. Ekkor kapja meg mai nevét a Fö tér megnevezést.
Utunkat a felújított Fő utcán pest irányába folytatjuk , az Angeli köznél jobbra térünk a közbe.Az Angeli köz a Fő utcát köti össze a Templom térrel. Nevét
Angeli Martin (Márton) plébánosról kapta, 1891-től 1924-ig 33évig volt Pilisvörösvár plébánosa.Keresztezzük a Puskin utcát. Jobbra a Fő utca  irányába, a Puskin utca 8 sz ámú épület a Pfeiffer testvérek háza volt 1928-ban. Akkor Erzsébet utcának hívták, a képviselő testület megvásárolta iskola céljára. Az Állami Polgári Iskola rendelkezésére bocsátotta , míg elkészült a Vásár téri új iskola. Később óvoda lett,  és 1950 –ben ebben az épületben alakult meg a községi könyvtár .
Utunkat balra a Hősök tere irányában folytatjuk.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                                 K-8 Hősők tere


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A  Fő utca , Puskin köz , Puskin utca , Iskola utca , Dózsa György utca, Solymár utca által határolt területen található a Hősök tere. Egy csokorban a forradalom,
háborúk emlékművei. Itt a téren és a temetőben emlékezünk    a hazánkért  eleset  hősök elött. Az ünneplés kijár a hősöknek.
Május utolsó vasárnapját már a huszas években a  Hősök napjának jelölte meg a magyar országgyűlés.  „ Nemzetünk  hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni , és az utókor számára meg kell örökíteni”.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az I. és II. világháború valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak és hőseinek emlékművei találhatók itt.
Az 1848-49-es magyar szabadságharc a magyarországi németekben is emelkedett érzéseket keltett. A szabadságharctól remélték a jobbágy felszabadítást. A jobbágy felszabadító törvények hatása a levert szabadságharc   után is fennmaradt. Ettől kezdve minden jobbágy szabad polgár lett. A Hősök terén  minden év március 15-én műsorral és koszorúzással emlékezünk a márciusi ifjakra és a hős honvédekre.1849 augusztus 13-án a Világosi fegyverletétellel, majd október 6-án a tizenhárom tábornok és gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésével lezárúl egy elszakadási törekvés.
Az I. világháború 1914 június 28-án a trónörökös merényletével véres háború tört ki.   A hosszú háború alatt sok vörösvári katona halt meg a harctereken az orosz pusztaságon vagy az   Isonzó partjain. 1917-ben idegen bosnyák katonákat  szállásoltak el  községünkben, 1919-ben román csapatok zaklatták a lakosságot.
1920 június 4-én a trianoni palotában a gyászos békeszerződést írták alá.Magyarországot megcsonkították, idegen hatalmak szabdalták fel hazánkat.
A téren 2009 december 5-én Trianon emlékmű lett avatva, a kettős állampolgárság népszavazás ötödik évfordulóján .
1938-ban háborús hangulattal kezdődtek a feszültségek Csehszlovákia és Lengyelország irányában.  Az” első bécsi döntés „értelmében Felvidék és Kárpátalja magyar lakta területei az anyaországhoz kerül 12000 négyzetkilóméter. 1940 –ben a
„második bécsi döntés” Magyarországhoz kerül Észak-Erdély a Székelyfölddel
43000 négyzetkilóméter.1941 tavaszán a honvédség megszállja a  Délvidéki
Bácskát,    Muraközt és a Muravidéket, 11000 négyzetkilómétert. 1941  nyarán
Kassát szovjet repülő gépek bombázzák. Magyarország hadat üzen a Szovjetúniónak.  1941 június 27-én kitör a háború Magyarország hadba szállt Németország oldalán .A honvédség csapatai átlépik a szovjet határt. 1942 nyarán a 2.magyar hadsereg elfoglalja állásait a Donnál. Szeptember 4-én
Szovjet légitámadás Budapest ellen.1943. január 13-án a Vörös Hadsereg támad voronyezsnél, a 2. magyar hadsereg ember vesztesége 150000 katona. 1944. március 19-én Német csapatok vonulnak át a községen ,megszállják a fővárost és Magyarországot. Angol és Amerikai csapatok bombázzák Budapestet.A bombázásnak civil áldozatai is vannak. 1944.december 24-én egész nap bombázták a falut. December 25-én a Vörös Hadsereg előörsei elérik a falut és elfoglalják. 1945 február 14-én német repülő gépek bombázzák a falut. 1945 május 9-én európában véget ér a háború. Ezen a téren állt 1956-ig  egy obeliszk a  szovjet hősi emlékmű. Holitska István 16 évesen társaival ledöntötték. A sok elfolytott érzés, düh kitőrt belőlük. 2002-ben a Hősök napján avatták fel a téren a II. világháború magyar áldozatainak emlékművét . A temetőben a német katonasírok fakeresztjeit kőkeresztre cserélték. Az emlékművet is ekkor helyezték át. A szovjet katonák sírhelyét is rendezték. 1997-ben a két világháború áldozatainak állított emléket Pilisvörösvár , amikor megalapította  a Hősök könyvét.
Lapjain 219 pilisvörösvári nevét őrzi. Mindazon hősöket is megilleti a tisztelet és emlékezés, akik valaha életüket áldozták a hazáért. Bárkiből lehet hős,
csak dönteni kell a megfelelő pillanatban  fontosabb-e az életünk  mint a hazánk
védelme. Sokan döntöttek úgy,hogy a haza fennmaradása a fontosabb. Akik vérüket , életüket áldozták hazánkért.Ilyen volt az 1956-os forradalom és szabadságharc vérzivataros napjaiban meggyilkolt Fedor Lajos. Mindössze húsz éves volt, amikor egy géppisztoly sorozat kioltotta az életét Budapesten a Corvin köz közelében. Az 56-os forradalmárok az elnyomó rendszer megdöntését és a demokrácia kiharcolását tűzték ki célul. November 4-én  szovjet katonai alakulatok Budapestet tankokkal vették körbe, bombázták a várost. Céljuk a hatalmon lévő kormány megdöntése volt.A megtorlás ezután következett.
Minden igaz szívű magyarnak illik megemlékezni hőseinkről.A térbe torkolló Iskola utca és  Puskin közi részen áll a Müller Kávéház ,sok ember törzshelye.
A tér jobb oldalán a Dózsa Gy.utca és Kossuth L. utca sarkán hangulatos kis vendéglőt a Gazdakört találjuk. Barátságos ,kényelmes  ,olyan hely ahol kellemesen telik az idő. Csitáry Jenő és László a két tulajdonos .Olyan ételeket lehet rendelni ,amelyeket frissen lehet elkészíteni ,de megtalálhatók a hagyományos ételek is. Érdemes betérni.
 Utunkat  a Dózsa György utcából balra a Rákóczi utcán folytatjuk  a Bányász Emlékpark irányába.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                          K-9 Bányász Emlékpark   

    
Összeállította:Nyágai László 2013-ban.A Rákóczi utca  , Solymár utca és a Széchenyi utca által határolt területen2010-ben a lebontott egykori Sütőház helyén a város Bányász Emlékparkot létesített.
A bányász emlékművet Bajnok Béla helyi szobrász művész készítette a bányász-sztrájk 50-ik évfordulója emlékére. 32 éven át a Városháza előtti téren emlékeztek Pilisvörösvár egykori bányájára és bányászaira. Az emlékművet a 60-ik Bányásznap ünnepére helyezték át új helyére. A Magyar Bányásznapot az
1919  szeptember 6-án a tatabányai csendőr sortűzre emlékezve rendezik évente.
A bánya bezárásának 70-ik évfordulójára az Emlékpark megújult.Viakolor burkolatot kapott a tér. Két zászlótartó rúd, kereszt ,bányászkalapács,  padok, és egy bányász csille dísziti a teret.
1897-ben Szentivánon Loser Mátyás és társai által létrehozott Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. Irma aknában már bányásztak szenet.
1898.július 25-én egy Belga tőkeérdekeltség megvásárolta a bányát. Október 1-én megkezdték az Erzsébet akna mélyítését. 1902-ben kezdik kitermelni a szenet
A helyi emberek tartottak a mélybe való munkától, ezért több száz munkavállaló bányász érkezett családostúl többek között Brenbergbánya környékéről,
Németországból,Horvátországból és a Felvidékről.
Az Rt. székhelyét Pilisvörösvárra helyezik át.Megkezdik a Lipót akna bányaüzem kiépítését.A belga tröszt vezérigazgató neve Lipót volt ,ezért kapta az akna ezt a nevet. A 246 méter mély Lipót I és II. ikerakna mélyítését kezdik.1904 szeptember 26-án elérik a szénmezőt. Megépülnek a műhelyek ,raktárak, szén osztályozó a villamos erőmű első generátor egysége.Két felvonót építenek az egyik személy ,a másik szén szállítására szolgál.
A pilisvörösvári kőszénbányában dolgozó bányászok elhelyezésére épült az „új kolonia”. Az utcákat Platán fával, Nagylevelű hárssal, Vadgesztenye fával ültetik be. A kertes házakat lakásonként két szobásaknak építették. A bányatelepnek két legényszállása, altiszti kaszinója,könyvtára,teniszpályája épül.1904-ben az Alsó-Koloniában nyilt Konzum,ez a Csobánkai úton volt.1908-ban a Fő úton  a Szent jános tó mellett Konzum üzlet működött ahol csak a bányászok vásárolhattak.1910-ben már közel 700 fő volt a bányatelep lakóinak száma. Itt épültek a bányatiszti szolgálati lakások is.Kuzin Antal igazgató, Torna, Muttyánszky és Tirscher főmérnök lakásai.
1905 év elején megindul a rendszeres szén termelés. Az  I. világháború kitörésekor  bánya munkás zászlóalj alakult, katonai fegyelmet vezettek be. Az itt dolgozók felmentést kaptak a katonai szolgálat alól. 1915-ben már orosz és szerb hadifoglyok is dolgoztak a bányában. A bányászokból harcias munkástábor alakult. Nyolc órás munkanapért, a kukorica kenyér miatt, a jobb élelmiszerellátásért sztrájkoltak.1917-ben új aknát nyitnak.1918-ban az őszirózsás forradalom kitörésekor román katonai segítséggel lefegyverzik a csendőrséget,és megalakították a karhatalmat.1919 május 1-ét felvonulással ünnepelték meg.
A bányaüzem villamos hőerőmű kapacitása folyamatosan nő. 1921-től már  villamos áramot ad el.1922-ben jéggyárat építenek. 1924-ben villamosítják a környéket. 1928 .november 23-án bányász sztrájk tör ki. A magas árak,az indokolatlan elbocsátások, az önkényeskedések és az alacsony bérek miatt.Ekkor a Lipót aknánál 1100-an dolgoznak.Háromhetes hiábavaló várakozás után  Pilisvörösvár és Pilisszentiván népe december 11-,közel 2000 bányász ,feleség és gyerek megindul Budapest felé szemergő esőben.Az ürömi állomásnál a budapesti rendőrség várja a menetet.Nem engedik tovább az elkeseredett tömeget, küldöttséget fogadták a parlamentben.Azt hitte  a kormány, a bányavezetés, a szakszervezet, hogy felveszik a munkát.Nem így történt ,a sztrályk tovább folytatódott.1929 január 15-én megszületett a megállapodás és felvették a munkát a bányászok. 1930-ban Szent Borbála tiszteletére Bányakápolnát szentelnek fel az egykori munkásszállás helyén.1974-ben lett önálló plébánia. Fából készült harangláb az udvaron áll.
1932-ben brikettgyárat építenek, mely napi  12-15 vagon jó minőségű brikettet gyártott. Egyre gyakoribbak a vízbetörések. 1933.július 1-én baleset történt az Erzsébet-aknában 246 méter mélyen tizenegy bányász rekedt, Négy napi hősies mentéssel kilenc bányászt sikerült élve kimenteni.Két bányászt az iszap lavina sodorta el.1939-ben sorozatos vízbetörések vannak a bányában.Nem győzik a gépek a szivattyúzást.Talaj mozgásokat is észlelnek.A II. világháború is kitört. Úgy döntöttek 1940 december 1-én, a szén kitermelését megszüntették.
Elkezdték a bányából az anyagok kimentését, az aknák betömegelését és a külszini berendezések leszerelése után, 1941 január 31-én végleg bezárják.,
Közel 7000 bányász dolgozott itt ,biztosította a családoknak a megélhetést.
Ez a bánya rövid története
A Rákoczi utcán volt bányatiszti lakásokból alakították ki a Napos Oldal Szociális Központot (Rákoczi utca 5.) Itt rendezték be 2008-ban a Bányász emlékszobát, az 1928-as bányász sztrájk emlékére.
1997-ben védetté nyilvánították a fasorokat, biztosítják a friss levegőt, defláció-csökkentő és porártalom mérséklő hatása van.
Utunkat a Rákóczi utcán folytassuk, a Bányatavak irányában.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                               K-10 Bányatavak


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A Rákóczi utcán  a védetté nyilvánított fákkal beültetett Gesztenye , Budai Nagy Antal, Bányakápolna utcákat elhagyva érkezünk a Bányató utcához. Szemünk elé tünik az öt tóból álló vizi világ a Bányatavak. A Belga érdekeltségű Kőszénbányába a szén kitermelése 1940  december 1-én megszünt.Az aknák betömedékeléséhez ,eliszaposításához innen szállították a bányagödrökből a homokot. Az úgynevezett „ Schlamm” (iszap) becenevén „ slötyi” öt tóból áll.
A tavak neve Nagy tó ( Slötyi ), Kacsa –tó, Pálya –tó, Kornéli –tó, Cigány-tó.
Az állóvizekben haszonhalak élnek. A tavak partja horgászati hasznosításúak.A Pilisvörösvári Horgász Egyesület 1957-ben alakult. Mára az egyesület 500 tagból áll. A víz terület 13 hektár.A tavakba  Pontyot,Keszeget, Csukát,Süllőt,Amúrt,Busát, Szürke harcsát lehet fogni.Rendszeresen telepítik a vásárolt halakat.
A vizek minősége változó szennyezettségű. A vizes területek számos kétéltű fajnak nyújtanak szaporodó helyet. Gyakori nászidőszakban az erdei béka
( Rana dalmatina) a mocsári és tavi béka ( R.arvalis, R.ridibunda). A farkos kétéltűeket a tarajos gőte ( Triturus vulgaris ) képviseli. A vizeken és a parton előfordul a vizisikló és a ritkább kockás sikló (Natrix metrix, N.tessellata) a partmenti gyepekben a fürge és a zöld gyík (Lacerta agilis, L.viridis).
Megemlítendő még néhány kérész és szitakötő faj a védett kisasszony szitakötő
(Calapteryx virgo). A partmenti fák nyújtanak fészkelő helyet a függő cinegének
(Remiz pendulinus). A vízhez kötődő madárfajok a fészkelési és táplálkozási szokások miatt megemlítendő a nádirigó ( Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta ( A.schoenobaenus), jégmadár (Alcedo atthis).
A tavak fagymentes időszakában átmeneti telelő helyet nyújtanak a vöcsök és réce fajoknak, időnként a szürke gémnek ( Ardea cinerea), valamint a nagykócsagnak ( Casmerodius albus).
A partok és medrek környezetbarát kialakításával a vizi és vízparti életközösség fennmaradását kedvezően befolyásolhatnánk.
A terület üdülő övezet, korábban a Kacsa-tó és Pálya-tó közötti területen kempink is üzemelt.Autós mozit is működtettek,  vendéglő és szórakozóhely volt. A tavak és annak környezete idegenforgalom terén kihasználatlan.
A tavak parti része rendezetlen, a horgászok által épített házikók összevisszasága lehangoló látvány.A tavak körül nincs kiépített út, amin közlekednek  az erre járók  az  kitaposott ösvény.A Pálya tó kivételével a tavak a 7/1997 sz. illetve a 16/2011 sz önkormányzati rendelet alapján helyi jelentőségű védett területnek számítanak.
Utunkat a Nagy-tó mellett a Horgászsoron folytatjuk a Táncsics utca, Szegfű utca, Nagyváradi utca irányába.A Nagyváradi utcánál egy kőkerítéses telek mögött az 1930 –ban épült Adelmann-féle strandfürdő 25x10 méteres medencéje 2013-ig  megmaradt. Ekkor bontották el.Korábban a területen Cigány-tó volt.A strandfürdőt régen bezárták , fénykorában  ötven kabin várta a fördőzni vágyókat. A Vasút köz, Attila utca végén Wippelhauser Márton cukrászdájánál elfogyasztott fagyi után egy lépcsősor tetejére érve Pilisvörösvár vasútállomáshoz érkezünk.
 Ez utunk következő állomás helye.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények   

                
                    K-11 Vasútállomás Vasút utca


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A Nagyvárad utcából a Vasút közön át jutunk a Vasútállomáshoz vezető lépcsőkhöz.A Vasút utca végén áll a Pilisvörösvár Vasútállomás egy emeletes épülete  a hozzá tartozó kiszolgáló épület résszel .A korábban szebb kort  ért épület  várat a felújításra. 2007-ben a tetőszerkezetét lecserélték, a vasútvonal korszerűsítésével az épület is meg fog újúlni.2013-2014-ben felújítják a vasúti pályát, a 10 számú főúton közúti alúljáró épül, hatalmas parkolóval.Maga az állomás épülete is megújúl. Az épület bejegyzett műemlék, ritkaságnak számít az épület jobb oldalán álló faszerkezetű épület rész. Az országban kevés helyen maradt meg a HÉV tipusterv fa kereszttartós és fakorlátos szerkezete.Az épületrészben korábban vasúti resti utasellátó, jelenleg Aprópecsenye Büfé üzemel.A büfé falait „Vasúttörténeti gyűjtemény”, egy korábban a  vasútvonal 115-ik évfordulójára rendezett helyi kiállítás anyagából láthatunk részleteket,tablókat,koreli egyenruhákat térképeket,képeslapokat, jelző táblákat,használati tárgyakat.A  vonatra várakozó utasok ha betérnek egy tál babgulyás, vagy egy pohár sör mellett  ismerkedhetnek a térség  vasutas múltjával.
A gőzgép feltalálásával és a vasútvonal megépítésével a  postavonalak és postaállomások sokat veszítettek jelentőségükből.
1895 .november 17 fontos nap volt Vörösvár történetében. Ezen a napon adták át a forgalomnak a Budapest –Esztergom vasútvonalat. A vasútvonal megépítésére „ Esztergom Almásfüzitői Gőzmozdonyvontatású Helyiérdekű” néven részvénytársaság alakult. A vasút közelebb hozta Vörösvárt a fővároshoz.
Az első vonat 1895 november 17-én haladt át Vörösváron és Óbudáig ment. A vonatot minden állomáson lelkes emberek fogadták.1896. május 1-től már a Császárfürdőig lehetett utazni,  november 3-án már a Nyugati pályaudvar végállomásig járt. A Budapestvidéki Kőszénbánya az 1900-as évek elején már jó minőségű barnaszenet termelt.Ennek a szállítása is vasúton történt.
A vasútvonalon 200-nál több műtárgyat, alagutat, hidat,aluljárót ,felüljárót,vasúti átjárót építettek. Megépült a teljes vonalon 14 állomás és 7 megállóhely.Az állomásokon felvételi épületek,raktárak,nyilt rakodók és 22 őrházat építettek.A tervezőknek nehézséget jelentett a jelentős szintkülönbség
leküzdése. Ez egy tizenkét kilométer hosszú dombvidéki szakasz. A vasúti pálya töltéseken és bevágásokon épült hajdanán,sok kanyarral.
Az első világháborút követően gyorsan fellendült a bányászat, illetve a környék ipari termelése.A gazdasági világválságból is gyorsan kilábalt a térség.A második világháborúban súlyos károkat szenvedett a vasút. Az Északi összekötő vasúti hidat felrobbantották. A háború után az újjáépítés korszaka kezdődött.Hangzatos jelszavak voltak „ Arccal a vasút felé” felhívásra rohammunkával  folyt az ország talpra állítása. A bányászok rossz körűlmények között vívták meg széncsatájukat.Az ötvenes évek elején évente 2 millió tonna  szenet termeltek ki.Később a bányászat visszaszorul.Tizenöt évvel a rendszerváltás után teljesen megszünt.Ekkor került veszélybe a vasútvonal jövője.A vasútvonal „vicinális” időszakából elővárosi vasúttá vált.2001 decemberében új megállóhelyet avattak Pilisvörösvár Szabadságliget  városrészben.2003 őszén Siemens Desiró motorkocsik álltak üzembe.
Napirenden van a vasútvonal felújítása, két vágányt terveznek Aqincum és Pilisvörösvár között, újabb megállókat építenek, alúljárókat,felüljárókat,P+R parkolókat.
A Vasút utca 4 sz alatti Ajándék üzlet  mögött Molnár Sándor 2009-ben nyílt Tojás kiállítását érdemes felkeresni.A kiállítás hangulatos bútorai,tojástartó ládái
eredetiek. A múzeumot tojásfelvásárló és kereskedő nagyszülei emlékére hozta létre.A tárlókban a legváltozatosabb alapanyagú tojásokat csodálhatjuk meg: tyúktojást, kacsatojást, liba és strucctojást, valamint kőtojások gazdag gyűjteményét. Különleges hungarikum a „patkolt tojás”.Igazi művészi munkák az áttört tojások.Érdekes és nagyon mutatós a „gyöngyös tojás” A múzeum udvarán bárki kipróbálhatja kézügyességét.Belépődíj nincs ,látogatható hétköznap 6-18 óráig.Érdemes betérni.
A Fő utca 132-ben EMIL Cukrászda PARFÉ Kft süteményei ,fagylaltjai messze földön ismertek ,meg kell kóstolni!Az épület mögött van a Búcsú tér ,minden év augusztus második vasárnapján tartja a település a hagyományos Vörösvári Búcsút.
Az Attila utca elején található a Védőnői Szolgálat.
A Várkert utca és a Fő utca sarkán áll városunk legrégebbi vendéglője a Fetter vendéglő.Egy igazi hangulatos patinás sváb kisvendéglő. Az étterem alatt a „Ferenc „ terem hangulata magával ragadó,a pince sarkában zamatos borokból válogathatunk.A vendéglő nagytermében kampóra akasztott kolbász és sonka alatt kockás terítős asztaloknál fogyaszthatunk finom ételeket ,italokat.Jó étvágyat ! Utunkat a Szent János tér irányába folytatjuk. A téren Nepomuki Szent János szobra áll. Ez a szobor korábban a Szent János tó partján állt.
A tavat lecsapolták és feltöltötték , azóta impozáns házak állnak annak helyén.
Utunkat a Szent János  utcán a vasúti háromlyukú viaduktig pár száz méter az út.medrében kis patak csörgedez.
Az Őrhegyről gyűjti össze a feltörő vizeket.A Tompa Mihály utcán és a Munkácsy Mihály utcán érkezünk vissza a kiinduló állomásra a Vásár térre.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                        K-1     Vásár tér      Ny-1


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.IMG_6302
A kis park szélén a Segítő Szűz Mária kápolnát találjuk. 1997-től országos
védelem alá eső építészeti érték. A hívek adományából épült 1774-ben.
Építette Steinmiller Mátyás pilisvörösvári molnár. Rokokó stílusú oltárát téglából építették. Máriát ábrázolja gyermekével a baldachin alatt.
Felirata „ Fundatu Mathias Steinmiller 1773 „ A kápolna Maria –hilf illetve Pfeiffer kápolna néven is ismert.
A téren található még a Német Nemzetiségi Általános Iskola. Az iskolát Schön Mátyás tervezte és építette 1938-ban. Állami Polgári Iskolaként avatták fel.  1938 december 5-én nagy ünnepség keretében Püspök Atya (Shvoy  Lajos megyéspüspök) áldja meg. 1944 március 19-én az ország német megszállás alá kerül, az épületet katonai célokra veszik igénybe. Decemberben az iskolát német katona korháznak rendezik be.A budapesti harcokban megsérült német katonákat ápolják itt.1944 december 24-i vörösvári légitámadás sebesültjeit is ide szállítják. December 25én az orosz csapatok harc nélkül elfoglalják a falut.1948-ban új fejezet kezdődött az iskola életében. Állami Általános Fiúiskola kezdte meg működését.1963-ban ebben az épületben indult be az Állami Általános Gimnázium. 1975-től a két összevont általános iskola (Templom téri, Vásár téri) alsó tagozata működött. 1991-ben újra ketté  vált  a két iskola, és Német Nemzetiségi Általános Iskola néven folytatta működését. 2013 december 5-én ünnepelték az iskola fennállásának 75.évfordulóját.
A Kandó Kálmán utca, Kápolna utca, Kálvária utca és a Szabadság utca által határolt tér oldalán található a 2010-ben átadott Művészetek Háza impozáns épülete.A Művészetek Háza helyén valamikor az 1880-as években a „Kelemen-féle” kocsma állt.A kocsmát Herbst Mihály vendéglős vette meg 1918 körül. 1920-ig általában a vendéglőkben csak táncos esteket rendeztek. 1924-25-ben amatőr színjátszók alakúltak. A színpadon népitánc és népdalesteket,kívánság hangversenyeket tartottak.A kocsmát 1926-ban lebontották és helyén több teremből álló új vendéglőt építenek.Schön Mátyás építész 1929-ben a vendéglőt átalakítja és egy nagytermet épít színpaddal.A falu ifjúsága kulturális elfoglaltságként amatőr színjátszó kört alakít.A darabokat Porgesz Lajos tanította be, és magyar nyelven adták elő. 1945 után a Herbst féle vendéglőt is államosították.A tulajdonos halála után fia (Herbst) Hidas József vezette a vendéglőt.Az épületet 1982-ben bontották el és a helyén épült a Jókai Mór Kultúrház .A  Kultúrház átépítésével 2010-ben egy több feladatot ellátó intézményt kapott a város, Művészetek Háza néven.A térről indul mindkét tanösvény nyugati és keleti irányba.A Nyugati tanösvény útvonalánál a Kápolna utca irányába induljunk.
A Keleti tanösvény bejárásánál a Fő utcát ( 10 sz .főút) keresztezve az Iskola utcába térjünk be a Templom térre.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                              Ny-2  Tájház


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
Pilisvörösvár hazánk egyik legnagyobb német nemzetiségű települése.Az 1990-ben bejegyzett „  Hagyományőrző Egyesület” gazdag helytörténeti gyűjteménye található az épületben , és annak udvarán.
Tájház udvarán a kerítés mellett útszéli szenteltképtartót  („Bildstöckl”) láthatunk 1895 évszámmal.A kép Máriát a kisjézussal ábrázolja.
 A berendezett helyiségekben tradicionális sváb viseletet, korabeli bútorzatot és régi használati tárgyakat állítottak ki. A tájház célja,hogy a lakosság identitás tudata fejlődjön, a város múltjával kapcsolatos tárgyi emlékek megmentése az utókor számára. Őseink szellemi és erkölcsi értékeit továbbítsa a következő nemzedéknek. .
1997-ben védendő építészeti értékkel bíró épületek listájára került.
A Tájház megteremtője Gromon Andrásné Mici néni az Egyesület elnöke.
A gazdag helytörténeti gyűjtemény elhelyezésére a bonni belügyminisztériumtól kaptak anyagi segítséget. Ebből tudták megvásárolni a Kápolna utcai épületet.
„A Hagyományőrző Egyesület célja az őseinktől örökölt, ránk maradt szellemi, lelki, erkölcsi és kulturális értékek minél szélesebb körben történő felkutatása és tudatosítása a fiatal nemzedékben, különös tekintettel az értelmiség felelős-ség tudatának felébresztésére.Célunk a nemzetiségi tudat felfrissítése és elmélyitése ,valamint a német anyanyelv felnőtt oktatás keretében történő széleskörű terjesztése az iskolai oktatáson kívül is.Különös figyelmet kell fordítani a nyelvjárás /Mundart/ felkutatására és oktatására.
Alapvető jelentőségű a parasztság- kisbirtokosok ,zsellérek, napszámosok- életének és munkájának tanulmányozása , valamint a példaképül szolgáló munkamoráljuk tudatosítása és követése napjaink  lehetőségeinek figyelembevételével. Ugyanez vonatkozik a régi igen megbecsült iparosok tevékenységére és munkamoráljára , és tisztelettel kell adóznunk a bányászok nem egyszer emberfeletti munkájának is.
Tanulmányoznunk kell az utolsó öt évtized társadalmi életét és az egyháznak a falu közösségében betöltött szerepét. Tudatosítani szándékozunk a népi jámborságot ,vallásosságot, fel szeretnénk eleveníteni a mindennapi élet jámbor szokásait, a vallásos néprajz elemeit és az anyanyelven történő…stb.”
Idéztünk az Egyesület alapszebályából.
1997-ben védendő építészeti értékkel bíró épületek listájára került.
Utunkat a vasúti sorompónál keresztezi az 1895-ben épült Budapest –Esztergom vasúti pálya. Balra egy viadukt hídat , jobbra a Kálvária utcai felüljárót látjuk .Mindkettőt a vasúti pályával 2013-ban építették át.
A sorompó után bal oldalon útszéli szentképtartót (Bildstöckl) látunk.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                          Ny-3 Erdei kápolna


Összeállította:Nyágai László 2013-ban
 A város szélén a Kálvária hegy lábánál áll ez az egyszerű kis tornyos kápolna.  A mai kápolna elődjét a Hétfájdalmú Szűz és a Tizennégy segítő Szent tiszteletére 1780 körül Spiegelbegrer  Gáspár vörösvári lakos építette. Akkoriban itt még erdő volt. Ezért nevezték el erdi kápolnának.
1787-ben kibővítették.Eleinte a jótékony adakozók gondoskodtak a fenntartásáról. Az első kápolna az évtizedek alatt annyira rossz állapotba került ,hogy csak újjáépíteni volt érdemes .Az 1850-ben épült egyhajós kápolnát Erust Ignác ürömi plébános 1851-ben szentelte fel a Tizennégy segítő Szent és a Hét fájdalmas Szűz tiszteletére.
A rokokó stilusú faragott fa oltár egyidős a kápolnával.
 Az oltárt egy „ Fájdalmas Anya” kép díszíti, mely  XIX .századi  .
A kápolna búcsúja minden évben pünkösd hétfőjén van.
A hivek ezen a napon ide zarándokolnak.
A kápolnában kevés ember férne el, ezért az ünnepi misét a szabadban ,a kápolna mellett tartják.
 A kápolna körül a sátrakban kegytárgyakat, emléktárgyakat,mézeskalácsból készült rózsafűzért is árúsítanak.
A kápolnának van egy ereklyéje, mely előtt minden szentmise után tiszteletüket fejezik ki a hívők. Az ereklyetartóban a Szent Kereszt egy darabja van.
1997-ben védendő építészeti értékkel bíró épületek listájára került.
2010-ben a kápolna környezetét parkosították.
Országos védelem alá eső építészeti érték. Közelében lévő közkutat 2011-ben újították fel.
A Hagyományőrző Egyesület elnöke Gromon Andrásné állította össze  2004-ben  az  igényesen  megjelentetett „Kápolnák könyve Pilisvörösvár” címü 34 színes képpel kiadott könyvet. A könyv városunk öt kápolnájának rövid történetét ismerteti magyar és német nyelven.A könyvet Szilárdfi atya szerkesztette és lektorálta.
Utunkat a Kálvária hegyen álló kápolna irányába folytatjuk.Elhaladunk a tizennégy stácio mellett, melyekbe gravírozott márvány képekenKrisztus szenvedésének és halálának történetét örökítették meg.Meredek ,nehezen megközelíthető úton érhető el a kápolna.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                         Ny-4 Kálvária kápolna


Összeállította:Nyágai László 2013-ban
1710 –ben a pusztító pestis elmúlásáért imádkoztak itt a vörösvári hívők.Ekkor tizenegy ember halt meg a településen. 1840-es években a kápolna romos állapotban volt. A kápolnát a XIX. század közepén építették újra.
A Kápolna utcától a kálvária kápolnáig az út bal oldalán felállított stációkba elhelyezett gravírozott márvány képeken Krisztus szenvedésének és halálának történetét örökítették meg.Nagypéntekenként a plébános vezetésével keresztutat járnak a hívők. Énekelve és imádkozva vonulnak a Kálváriára.
A Kálvária hegy történetéhez tartozik: a Tanácsköztársaság bukása után 1919augusztusában a román  hadsereg benyomul az országba .Bevonul Budapestre, megszállja a fővásost és annak környékét. 1919 őszén Vörövárt is megszállják .A kéthónapos megszállás alatt  a lakosság sokat szenved az állandósult rekvirálás miatt.Míg itt tartózkodtak , a Kálvária hegyet lövészárkokkal ásták körbe. Ennek nyomai még ma is látszanak.
Romanelli olasz ezredes parancsolta ki a román megszállókat a községből.
A domb tetejéről gyönyörű kilátás nyílik minden irányba.
A Kálvária domb dolomit kúpja felső eocén korú, kb.35 millió évvel ezelőtt képződött. A kúp igen meredek. A lankásabb részeken száraz lejtősztyeprét található. A fűfélék közül a különböző csenkeszfajok dominálnak.Májustól nyílik itt a barátszegfű, mezei szarkaláb.
Mint minden dolomit kúp a Kálvária hegyen is a feketefenyő  /Pinus Nigra/ dominál. Ez a fa féle mediterán vidékeken honos, itt a dolomiton a fényt kedvelő növények nem tudnak ehhez alkalmazkodni mivel sűrű sötét árnyat vet.Tűlevele az egyébként is vékony talajtakarót elsavanyítja.Nagyobb gond ,hogy   gyulékony gyakori az erdőtűz.
Cserjék közül a galagonya, sok még a rózsaféle (gyepürózsa),borbolya.
A területen gyakoriak a gyíkok(fürge gyík,zöld gyík)
Sokféle madarat láthatunk ,nagyobb ragadozók a vörös vércse, egerésző ölyv, karvaj. A nem ragadozó madarak közül az örvös galamb, balkáni gerle,füsti fecske, fekete rigó, kis poszáta, barát poszáta, szarka, nagy fakopács, széncinke,házi veréb, mezei veréb.
1997-ben a Védendő építészeti értékkel bíró épületek listájára került.
Utunkat a lejtőn lefelé folytatjuk , a Budapest –Esztergom Szabadságliget vasúti megálló irányába.Ezt a Szabadságliget vasúti megállót 2001 decemberében avatták fel és adták át.2013-ban újították fel a vasútvonalat és a megálló környékét.Túránkat itt  meg tudjuk szakítani vonatra szállva.Illetve itt tudunk csatlakozni a túra útvonalba. A területen országos sárga turista út vezet Iluska forrás irányába.Következő állomásunk a „Hajó szikla”.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári  Tanösvények


                        Ny-5 „Hajó szikla”


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
A  „Hajó szikla”-nak nevezett terület  mint képződmény rendkívüli. A közelben lévő utcát erről nevezték el Szikla utcának. Aránylag sík területen három , a talajból kiemelkedő háromszög alakú dolomit szikla kúp látható, sülyedő hajóra emlékeztet.A terület nincs helyi védelem alatt, de megérdemelné a védelmet.
Magyarország területén a dolomitot több helyen bányászták és bányásszák napjainkban is.A legnagyobb bánya itt Pilisvörösvár határában található.
1908-ban tárták fel az ország legtisztább és legjobb minőségű dolomit lelőhelyét.Országos érc és Ásványbánya néven működött évtizedekig.A bányából a kőport csille vasúton vitték Pilisvörösvár vasútállomásra,és itt billentették vasúti vagonokba.Később az osztrák Terranova cég a bánya területén feldolgozót létesített.A dolomitot különböző szemcsefinomságúra örlik,melyet a műanyag ,festék ,kozmetika és gumi ipar használja fel.
A bányászott dolomitból  az építőipar nemesvakolatot állít elő.                                                         
Korábban a területen dolomitot(kőport) bányásztak a helyi lakosok. Így alakultak ki ezek a gödrök.Ilyen gödrök vannak a Kálvária domb oldalában is.  Ezt a kőport vitték a fővárosba hajdanán,és ezzel  súrolták tisztára kormos lábosaikat a háziasszonyok. A felszín kopáros, néhol dolomit sziklagyepet találunk a törmelék talajon.
Megtalálható a területre jellemző karsztbokorerdő és több bokortársulás.
A távolban láthatók a Pilisvörösvári medencét körülölelő hegyek ,balról jobbra haladva,  Vörös hegy 370 m, Fehér hegy 392 m, az Őr hegy 339m, a Cseresznyés hegy 351m, a Pilis hegy 756m, a Hosszú hegy 489m, a Ziribár hegy 410m , a Garancs hegy 289m ,Kis-Kevély 481m és a Nagy-Kevély 534m magas hegyei.
A területtel szemben a Szikla utca, külterületi  rész, Szabadság utca által határolt mezőgazdasági területen található a Rosenhof Lovarda. Tanya udvarán megtalálhatók az őshonos háziállatok. Régebben szinte minden háznál tartottak baromfit , a tyúkokon,kakasokon kívül főleg libát és kacsát.Ma már ez nem jellemző.De itt az udvarban ezek megtalálhatók. Lábas jószágok közül  legigénytelenebb háziállat, a kecske. Minden útjába kerülő növényt lerág, még a bokrokat és a fák hajtásait sem kíméli, ezért felügyelet nélkül nagy károkat okozhat.
A másik leggyakoribb háziállat a racka juh melynek fehér és fekete színű változata is létezik. V  alakú , csavarodott szarváról könnyű felismerni. Gyapjából nemcsak ruha készül,hanem őseink nemez sátra is. A racka nyájak kevésbé válogatósak, elfogyasztják a tövises növényeket is. Általában a legelőkön a  nyájak terelését ősi magyar kutyafajták segítenek a pásztoroknak ,de itt a tanya területét is védik. Ezek a pulik, a pumik,és a mudik.
A magyar szürke marha és a svájci szimentáli keresztezésével hozták létre az 1800-as években a magyar tarka tehén fajtát.
A fent felsorolt állatok megtalálhatok a tanya 10 000 nm es udvarán.
De egy lovardában a főszerep a lovaké. A lovardában működő egyesület a Rosenhof Lovas Sportegyesület.Tevékenységük  lovas oktatás, terep lovaglás, lovas kocsizás, hobbi lovaglás,díjugratás, házi ügyességi versenyek.Különféle félvér lovak, fiatal kancák, shetlandi ponilovak. Ezek a lovak extra küllemű, jó mozgású, egészséges, gyerekek által egyaránt lovagoltatható, terepen is jártas lovak.
Utunkat a Szabadság utcán folytatjuk.Szabadságligeti részre érkeztünk. Ezt a területet , 1932-ben gróf Karátsonyi Jenő a képviselőktől kért engedély alapján parcelláztatta, összesen 136 katasztari holdat. A területet Karátsonyi-ligetnek nevezték el. A grófot 1933-ban a község felvirágoztatása körül szerzett érdemeiért díszpolgárrá választották.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények   

                                     
                 Ny-6 Kopárok története, kialakulása


Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
Európában egyedülálló a Pilisvörösvár külterületén fekvő „KOPÁROK”
Zajnát-hegy mind természetvédelmi, mind erdőgazdasági szempontból.
Ide sorolhatjuk az Őr-hegyet,más néven Kerek-hegyet  védett természeti terület A védetté nyilvánítás célja:a területen található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi  természet  közeli  állapotok fenntartása az ott lévő természeti értékek megőrzése, hosszútávú  fenntartása. Az Őr-hegy a táj jellegzetes hegycsúcsa. A közelben működő ásványbányászatból származó porártalom felfogó hatása miatt kiemelt jelentőségű. A védett területen lévő természetes, illetve természet közeli növénytársulások találhatók.
Egyedülálló módon először sikerült feketefenyőt /Pinus Nigra/ dolomitra telepíteni. Az erdészek a sziklás és füves területeket is be telepítették.a legjobb szándék vezérelte őket,de mára rájöttek hibát követtek el. A fekete fenyő a mediterrán vidéken honos fafaj, hazánkban mesterségesen telepítették be. A kertekben jól mutat  ,de ha természetes élőhelyekre ültetik,az erdei növényzetet elszegényíti. Egyrészt azért, mert sűrű, sötét árnyat vet a talajra, amelyhez  a dolomiton élő fénykedvelő növények nem tudnak alkalmazkodni. A másik problémát az jelenti, hogy a nehezen elbomló fenyőtű-avar elsavanyítja a talaj
Nagyobb gond az is ,hogy a feketefenyő rendkívül gyúlékony. A Kopárokon a sok kiránduló is növeli a tűzveszélyt, így  gyakori az erdőtűz. 1993-ban hatalmas erdőtűz volt a területen.
A hegyet legalább 1000 méter vastagságban dolomit építi fel. Ez a hatalmas  kőzettömeg 230 millió évvel ezelőtt az Egyenlítő tájékán egy sekély, melegvizű tengerben,a  Tethys óceánban képződött,majd a kontinensek vándorlásával mintegy 17-12 millió éve került a jelenlegi helyére. A dolomit képződmények az üledékes kőzet , a tengerek fenekén lerakódó mésziszapból keletkeztek.
A dolomit vegetációja igen nagyszámú védett fajnak ad otthont. A dolomit kúpok egész növényzete reliktum jellegű, ezért kiemelt törvényi védelem illetné. A hegyek felszínének nagy részét tönkre tették, növénytakarója rehabilitációra szorul. A sziklagyepen kívül megtalálható az árlevelű len, sárga kövirózsa,magyar gurgolya Szent István szegfű,hegyi árvalányhaj,tarka kosbor,stb.Megtalálhatók a bokorerdők,mészkedvelő tölgyesek,a virágos kőris ,budai berkenye,egybibés galagonya ,húsos som, a fagyal,vagy a cserszömörce.
A Kopárok területe több védett madár költőhelyéül szolgál.Például,Fekete harkály,Nagy fakopács,,Erdei füles bagoly,Királyka.
1997 óta védetté nyilvánították a Zajnát-hegyet más néven Kopárokat,helyi természetvédelmi terület.Haladjunk a Dugonics utcán a Nyár utcáig.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények


                        Ny-7     Karátsonyi- liget
    
Összeállította:Nyágai László 2013-ban
A Dugonics utcából a Nyár utcába kanyarodunk.Ha megfigyeljük az utcák neveit,kelet –nyugat irányban a négy évszak ,Tavasz,Nyár,Ősz, Tél utcák sorakoznak.Rá merőlegesen a törökverő vitézek nevei,Dugonics,Dobó,Szondy,Hunyadi, Zrinyi,Bocskay utcák sorolnak.
A Nyár utca végén több lovarda működik ,ilyen Bernáth Laci tanyája, vagy a Patkóvár lovarda.De megemlíthető a ligeti részen Heim Márton lovardáját, a Rosenhof Lovas Sportegyesületet, vagy a Madách út végén a Farkas Lovardát.
A ligeti városrész már a római kórban is lakott volt.Az időszámítás kezdete körüli években Augustus császár a Dunántúl megszállásával a Római Birodalom határát előre tolta a Dunáig.Domitianus  császár is megfordult  ezen a területen csapataival. Tiberius császár legyőzte a barbárokat és a birodalom határa északon is, keleten is a Duna lett. A határ védelme céljából (burgus) kőtáborokat őrtornyokkal építettek. Az őrtornyok legénysége egymásnak fáklyával adtak jelzéseket. Pannonia a Római Birodalom legjobban megerősített tartománya volt. Négy légió védte határait.Egy légió 6000 gyalogosból, 120 lovasból és néhány ezer segédcsapatból állt. Az I. légió Brigetioba, a II. légió Aquincumban őrizte a határt. Ezen a területen segéd- tábor állt a légiók rendelkezésére és kiszolgálására. Ezt a régészeti kutatások és a Városi Könyvtár udvarán felállított mérföldkövek tanusítják.Az elsőt a temető mögötti római útról, eredeti helyéről hozták, melyet  kr. után237-ben állítottak .A másodikat az ürge malom részen találták, kr.után 305-ből való. A harmadikat  1982-ben találták és szállították a könyvtár udvarára.A terület határán húzódó római úton vonultak a légiók a nyugat meghódítására. Brigettió(Szöny)Arabona(Győr)Scarabantia(Sopron))Savaria(Szombathely) Vindobona(Bécs) irányába.Ulpius Traianus véget vetett az állandó barbár betöréseknek .Két részre osztotta Pannoniát, Pannonia Inferior(alsó) és Pannonia Superior(felső)részre.Traianus útban Róma felé 117-ben halt meg.Halála után Hadrianus is járt itt,  Aquincumot ő alapítja.Diocletiánus Pannoniát négy részre osztja, a mi vidékünk ekkor a Valeria tartományhoz tartozik.Nagy Konstantin császár szemlélte még meg Pannoniát. Pannonia feladását követő évszázadokban a népvándorlás során az egymást váltó különféle népekbe olvadt be az egykori lakosság.
1932-ben gróf Karátsonyi Jenő földbirtokos parcellázási engedélyt kért és kapott a területre.
Ezek a háztelkek hamarosan gazdára is találtak és megindulhatott a házak építése.Ezt a területet 1945-ig Karátsonyi- ligetnek nevezték .
A Karátsonyi- liget területén az építkezések során római romokra is bukkantak
Több helyen római sírkövek is elő kerültek a földből. Ilyen Aurelius Respectus kiszolgált légiós sírköve , családjával ábrázolja a kőfaragó mester. Városunk római kori múltjának egy jelentős darabja rejtélyes módon  került Balaton-
szemesre egy Hotel falába. A talált római kori sírkövek egy része a szentendrei Ferenczy Múzeumba kerültek.A betelepülő  őslakósság kőgyüjtés során a római köveket beépítették házaik falába.Ilyen a csonka légiós sírköve.
A mérföldköveket sikerült megtartani és az utókórnak bemutatni.Egy római kori kőtárral gyarapodhatna a város ,ha visszakerülnének ezek a sírkövek .
Sok a feltáratlan ebből a korból származó lelet hely, a bel és külterületeken.
Az 1932-es parcellázással egyidőben japán akác fasort ültettek a Hunyadi utcába a Tavasz és Nyár utca közé.
Védett természeti emlék, a közeli ásványbánya miatt porártalom csökkentő szerepe és defláció mérséklő hatása van.
A Hunyadi utca 70-ben található Czeglédi Gizella festőművész Mű-hely Galériája.A tanító diplomával rendelkező festőművésznő több száz festményt készített már.Egy részük a hozzá tartozó versekkel együtt a „ Szavak és színek” öt kötetes könyvében jelentek meg. A galériában havi rendszerességgel kulturális esteket tart .
A Nyár utca elején a Szent Erzsébet utcában épült  1992-ben a Szabadság- ligeti   Szent Család tiszteletére a katolikus templom. Manhertz Erzsébet téren emlékmű áll a névadó tiszteletére. Neki köszönhető a  Szent Erzsébet Idősek Otthona alapítása.
A Szent Erzsébet uton Pilisszántó ,Pilisszentkereszt, Dobogókő irányába juthatunk el.
A hegyeken át Esztergom felé is eljuthatunk.
Utunkat a centrum felé a Szent Erzsébet utcán folytatjuk.A Szent Erzsébet út 109-ben Szamos Mátyás Marcipán üzlete és cukrészdája várja vásárlóit. Családias környezetben válogathatnak a Szamos desszertekből,csokoládé pralinékből ,marcipán figurákból. A marcipán a XIII.sz.-ban Perzsiából került Európába.A Szamos család 1935-től készíti édességeit. Budapesten és az országban több helyen van üzletük.  A  Gárdonyi utcánál  a Petőfi  Sándor utcába kanyarodunk. Ezen haladunk a”Lahmkruam”, Helytörténeti Parkig.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Vörösvári Tanösvények    

      
          Ny-8 Helytörténeti Park”Lahmkruam”
                       
 Összeállította:Nyágai László 2013-ban.
 A régi agyagbánya helyén 2009 szeptember 25 én Helytörténeti Parkot „ Lahmkruam” avattak.
Egy olyan terület készült el amely egyszerre ápolja a hagyományokat és ad lehetőséget a nyugodt szórakozásra. A parkban ismeretterjesztő táblákon magyar- német nyelven bárki megismerheti Vörösvár 320 éves történetét a németek betelepítésétől kezdve a templomépítésen a zenekarok megalakulásán a bányaalapításon át. A Lahmkruam agyagbányát jelent. Szükségük van a múltra a fiataloknak , hogy megismerjék az őseik életét. Az időseknek a visszaemlékezés miatt. A park közepén kis tó lett kialakítva , kényelmes padokon beszélgethetnek az ide betérők.A Petőfi és az Eperjesi utca sarkán áll a 2013-ban felavatott Petőfi szobra , Manhertz István alkotása.
Kis kitérővel a Lőcsei utcában lévő XVIII. Sz. létesített zsidó temetőt érdemes felkeresni. A használaton kívüli temető téglalap alakú telken terméskő fallal körülvett temetkezési hely. Bizonyítéka annak,hogy a településen nagy lélekszámú zsidó közösség élt. A török uralom után gróf Csáky László Vörösvár földesura földművelő német családokon kívül zsidók letelepedését is engedélyezte. A XVIII .sz.közepétől  zsidó kereskedők érkeztek. A zsidó hitélet jelentős központjává vált. A mai Petőfi utca elején imaházat zsinagógát építettek, amely mellett mikve (rituális fürdő) és jesiva (héber hittudományi főiskola) is működött. Az ország legrégebbi ortodox hitközségének temploma volt élén nagyhírű tudós rabbik álltak. 1944 pünkösdjén 50 zsidó családot hurcoltak el koncentrációs táborokba, közülük csak öten tértek vissza.
A Szabadság utcán folytatjuk sétánkat.
A Szabadság utca 28-ban a Gold Vendéglő- Étterem a- sport baráti összejövetelek részvevőit,- nemzeti irodalmi estekre és Rock rendezvényekre érkezőket étellel ,itallal várja.
 A Szabadság utca 22 –ben a Jáki család, családi vállalkozásban 1993-ban német licence alapján hozta létre „Rotburger” sörfőzdéjét és bajor stílusú sörözőjét. Nemzetközi versenyeken Arany és Ezüst diplomákat nyertek kisüzemi kategóriában. A világos és barna sör hordós és palackos kiszerelésbe kerül forgalomba .Kerthelységében, grill teraszán nyári hétvégeken élő zenés műsorral várja vendégeit.Érdemes betérni.
A Szabadság utca 10-ben Marathon Utazási Iroda kínálja szolgáltatásait, az utazni vágyóknak.
A Major utca, Szabadság utca és a Petőfi Sándor utca fogja közre a Friedrich Schiller Gimnázium Szakközépiskola valamint a Kollégium épületegyüttesét.
1963-ban az Állami Általános Gimnázium a Vásár téri épületben kezdte a diákok képzését. 1968-ra ugyan elkészült az új épület, de a tanítást mindkét helyen végezték.1971-ben  a két intézmény külön válik. 1977-ben alakul át gimnáziummá és közgazdasági szakközépiskolává. 1992 és 1996 között négy ütembe épületbővítést végeztek Németország anyagi segítségével, megépült a Német Nemzetiségi Képzési Központ.
Ebben az épületben működik a Cziffra György Zeneiskola és Művészeti Iskola. A zeneoktatás szervezetten 1957-ben indult településünkön. 1963-tól államilag is támogatott ,mint kihelyezett tagozat. 1995-ben   a Cziffra György nevet vette fel. Még ebben az évben Hoós Sándor karmester vezetésével megalakult az „A tempó” Koncertfúvós Zenekar Közhasznú Egyesület. Rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi versenyeken ,fesztiválokon.
Utunk végéhez közeledünk ,kellemes kirándulást tett idős és fiatal, helybeli és turista , városunk változatos látnivalóit élvezhették.
A Vásár térről végigjárhatjuk a keleti útvonalat!

 

 

A mappában található képek előnézete Tábla képek a Városi Tanösvényhez