Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Római légiók vonultak ezen a tájon"

2014.02.24


Nyágai László:Gondolatébresztő írás.       

      

             "Római légiók vonultak ezen a tájon"

         

 

Az idézetet Fogarasy-Fetter Mihály Pilisvörösvár története és néprajza

könyvéből kölcsönöztem.

 

A pedagógus, helytörténeti kutató, könyvtáros ,városunk díszpolgára, a Vitézi Rend tagja, szép kort élt meg,  89 évesen  2007-ben hunyt el.

Sokat köszönhetünk neki ,egy hiányt pótolt azzal, hogy megírta és kiadta 1998-ban  városunk  történetét.

 

Egy település történetének megírását komoly kutató munka előzi meg, levéltárak könyvtárak  polcain kell anyagot gyűjteni.Segítői azért voltak, Marlok István,

Straub Istvánné ,Nick Márton ,Mirk Mártonné, Manhertz Márton, Wohl Péter,

Peller József és Rásonyi Győzőné.

Kéziratát 1993-ban zárta le.

 

Ahogy bevezetőjében megjegyzi, „Munkámhoz kevés segítséget kaptam, ezért nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna.”

Bevezetőjét azzal zárja,”Örülnék, ha valaki ezt a munkát folytatná és tökéletesebbé tenné.”

 

Követője lehetne fia Fogarasy Attila tanár úr, helytörténeti kutató, ki évekig a Vörösvári Újság főszerkesztője volt. Mindenki szívesen olvasta az újságban megjelent írásait, riportjait, kutatásait.

 

Amikor kezembe veszem, ezt az ajándékba kapott könyvet mindig találok benne számomra érdekes témát városunk , a vármegye,és Magyarország  történelmé-ből.

 

Egyre bizonytalanabb vagyok Magyarország  történelmével kapcsolatban.

A magyarság tudatában a mai napig él a keleti származás hagyománya.

A rendszerváltás előtt  erőltették a magyarság finn-ugor eredetét.

Napjainkban  egyre többet lehet olvasni, a  magyar történelem  meghamisításáról.

Joggal tehetjük fel a kérdést, ugyan kinek volt érdeke történelmünket meghamisítani?

A magyaroknak nem,de voltak, akiknek fűződött hozzá érdekük .

 Nagy igazság „ Vedd el egy nép múltját, és elveszed a jövőjét is, mert, amely népnek nincs múltja , annak jövője sem lehet.”

 

Napjainkban megjelennek írások a médiában „a Pilis Szakrális Történelméről”, megalakulnak „Sicambria-Ősbuda-Piliskutató csoportok.  Atilla Király Városa Alapítvány” írások ,tanulmányok.

 

Magyarország több mint 900 esztendőn keresztül hűséges védelmezője volt a római nyugati keresztény kultúrájának.

Évszázados véres harcok során a „nyugat bástyája” voltunk ,aki többször meg-állította a tatárokat, törököket. Megmentettük a nyugatot a feldúlástól, kifosztás-tól.

Ez a dicsőséges szerep végül, Magyarország földarabolásához és a magyar nemzet eltiprásához vezetett.

 

Nem  ezzel kívánok  foglalkozni írásomban ,mert ez  a történészeknek  feladatuk.

 

Szerettem volna többet megtudni  Pilisvörösvár történeti leírásából  a római korról, a településünkön való tartozkodásukról. Annál is inkább mivel közel 400 évig uralták Pannoniát.

 

A könyv szerzője ismerteti ,hogy a település határában megépített, kővel kirakott úton „ Római légiók vonultak ezen a tájon„Aquincum-Brigetió-Vindobóna irányába a nyugat meghódítására.

 

Ennek az útnak maradványai ma is láthatók a temető mögötti területen.

Ez az út túlélte az elmúlt zivataros évszázadokat, nemzedékeket, népeket .

Igaz a török kivonulása után a betelepülők közül  sokan építkeztek belőle.

Az utókór ezeket az utakat ennek ellenére  használta és használja még ma is.

 

 A ma embere aki luxus autójával száguldozik útjainkon , nem is sejti, hogy valaha kelta szekerek, római harci kocsik, légiók vonultak ezen az úton.

 

A  Karátsonyi-ligeti városrészben lakom, és gyakran utazom Pilisszántó irányába.

Sokszor elképzelem milyen lehetett az a segédtábor ,mely az itt vonuló légiósok kiszolgálására épült.

 

Közel kétezer esztendő telt el, ez nagy idő. Milyen lehetett azoknak a római polgároknak ,katonáknak, rabszolgáknak ,életük, harcaik, mindennapjaik.

 

Van e jogunk megismerni mindennapjaikat , hogy  hogyan éltek hajdanán?                                            Egyrészt a régészeknek, történészeknek lehetne érdekes feltárni a romokat az ott talált leleteket összeszedni,lerajzolni, nyilvántartásba venni.

 Ez a  ma itt élő nemzedéknek  is érdekes lehetne.

 

Több településen alakultak  római hagyományőrző egyesületek.

 Ezeknek  Szentendrén, Dunaszekcsőn, Szolnokon, Szombathelyen nagy hagyományaik vannak.

Ezek a szervezetek elősegítik a római kori emlékek megismertetését. Bemutatókat tartanak korhű ruhákban, felszerelésekkel.

2008-ban alakult meg a Magyar Limes Szövetség dr. Visy Zsolt vezetésével.

Egyik céljuk,hogy a limes magyarországi szakasza legyen a világörökség része.

 

Büszkén mutogatjuk  a Városi Könyvtár udvarán felállított mérföldköveket.

Jó lenne római kori emlékeinket összegyűjteni és egy állandó kiállítás keretében egy erre alkalmas helyen bemutatni.

 

Korábban a területünkön földben talált tárgyak, sírleletek ,cserép és bronz edények  a Nemzeti Múzeumban, illetve a szentendrei Ferenczy Múzeumban lettek elhelyezve, lehet ott  porosodnak a polcokon ,vagy  a vitrinekbe.

A legismertebb talált római kori emlékünk Aurelius Respectus veterán légiós családi síremléke.A sírkőről annyit tudunk, hogy a Karátsonyi-liget területén lévő segédtáborból származik. A sírkövet a XVIII. század elején beépítették a templom falába. A templomot 1932-ben renoválták, ekkor a sírkő eltünt.Hosszas kutatás után Reöthy Ferenc helytörténeti kutató találta meg, Balatonszemesen egy üdülő kerítés falába .A harmincas években divat volt, hogy  a tehetősebb emberek kertjükbe antik szobrokat ,római köveket állítattak fel.Igy Bogsch Árpád is gyűjtő szenvedélyből hozatta el Pilisvörösvárról.

A sírkő azóta is ott van, melyet vissza kellene követelni a városnak.

Van még a Kisfaludi utcában egy  csonka légiós sírkő ,beépítve a ház falába.

A sírkő kalandos úton a Garancs hegy környékén találták kőgyűjtés alkalmával. A követ a hetvenes években vitték a Kisfaludi u.18 sz. házhoz és építették be a lábazatba. A sírkő egy lándzsát tartó feltételezhető, hogy centuriót (tisztet)  ábrázol, mert nekik voltak ilyen  „rakott szoknya formájú „ viseletük.

 

A mérföldkövek  a település határában a római út mentén ,sokszor a földből kifordítva hevertek.

 Fogarasy Mihálynak volt ötlete,hogy ezeket egy helyre gyűjtsék össze.Így esett a Könyvtár udvarára a választás.

 Környező településeken, Ürömön, Pilisszántón a templomuk mellé gyűjtötték be.

 

 

 

A harmincas években a Karátsonyi birtokot felparcellázták.

1932-ben 136 kat.holdra  gr.Karátsonyi Jenő felparcellázási engedélyt kért.

A községi képviselő testület a háztelek felosztását, értékesítését kikötésekkel engedélyezte.Ezt tizenöt pontban sorolta fel.Ezek között nem szerepelt a terület átvizsgálása régészeti szempontból.

 

Hogy végeztek e a területen korábban régészeti kutatást ,erről nincs információm.Talán kutató árkok sem készültek.A pontos helye sincs behatárolva a légiós segédtábornak.

 A felparcellázott telkeken  gyakran az alap kiásásakor kerültek elő kövek, cserép edények, pénz érmék, használati tárgyak. Ezeket vagy leadták a  Szentendrén a Ferenczy Múzeumnak, vagy megtartották a megtalálók.

 

 A település neve sem ismert.

 

A környező településeink római neveit ismerjük.

Szentendre-Ulcisia Castra, Dunabogdány-Cirpi,  Pilismarót-Castra ad Herkule, Visegrád-Pone Navata, Esztergom-Solva ezek a limes menti telepek. Pilisborosjenő-Vinidinum, Piliscsév-Colonia Lacus Felicis, Piliscsaba-Ad Lucum Felicie települései a belső hadi úton voltak.

 

Ha valahol a régészek találtak és feltártak egy római települést amelynek elnevezése természetesen ismeretlen,egyetlen eredeti helyén megtalált mérföld-kő távolság adata elegendő ahhoz, hogy egy útikönyvből ismert nevű, ám ismeretlen földrajzi elhelyezkedésű római településsel azonosítani lehessen a romokat.

 

A múlt században több ismert régész kutatta térségünk római múltját.

Ezek közé tartozott Romer Flóris, Vásárhelyi Géza, Halász Gedeon, Mócsy András.

A föld alatt rejtőző romok minden bizonnyal sok meglepetést tartogatnak, Pannonia történetének kutatói számára.

A római kor emlékei számunkra a mai kultúránk gyökere.Ha csak a használati tárgyakra ,épületekre, sírkövekre gondolok  minden közvetlen kapcsolatba hozható mai életünkkel.

 A kor krónikásai feldolgozták, lejegyezték a császáraik, polgáraik mindennapi életét.Megtudhatjuk ezekből a hadseregük szervezését, intézmény rendszerüket, közlekedésüket, kereskedelmüket, családi intézményüket stb.

Ezeket mind átörökölte ,átvette az utókór.

 

 

 

Aquincumtól Brigetióba vezető út kezdetben a Duna mentén Visegrádot és Esztergomot érintettek. Ez volt a limes határ vonala.

Az egyik  a mai   Bécsi  út vonalába  a Szarvas csárdát érintve a vörösvári temető mögött Pilisszántó irányába tartott. A másik Ürömön,Pilisborosjenőn, Csobánkán, a  Garancs,  a  Ziribár és a Hosszúhegy alatt haladt Pilisszántó irányába .Itt a két út találkozott és haladt Piliscsév,Kesztölc,Dorog ,Tát, Brigetió felé.

Tisztázatlan, hogy a két út Pilisszántónál találkozott e ,vagy Vörösvár után Csaba, Jászfalu érintésével Dorog, Tát felé.

 

Ismert mondás,hogy „minden út Rómába vezet” .

 

 Ezek a hadiutak Rómából az Alpokon keresztül a La Manche csatornáig, Britaniába. Kis Ázsiából  Hispániába ,Rómából Bizáncba lehetett eljutni.

 

Ezek a hadiutak nemcsak katonai szempontból voltak jelentősek, hanem gazdasági, kereskedelmi érdekeket is szolgált.

 

Már akkor léteztek úgymond szabványok, előírások, jogszabályok.

Előírták, hogy az útnak 8 lábnak, a kanyarban 16 lábnak kell lenni.( 1 láb=24 cm). Tehát 192cm volt az utak szélessége. Pilisvörösvárnál megmért út 5,5 és 10,5 méter között változott.

A tartományon belüli útépítéseket is a hadsereg végezte. Kijelölésük, kövezésük,

hidak, őrtornyok, útállomások, mérföldkövek elhelyezése megépítése megrajzolt tervek alapján készültek.

Térképeket,útleírásokat készítettek melyben szövegbe és rajzba örökítették meg a római birodalom és így Pannonia legfontosabb útvonalait.

Ezeket a dokumentumokat máig megőrizték.

 

 

A római utak nyomvonalát nagy számban elhelyezett henger alakú több mázsás magas kőoszlopok,  a  mérföldjelző  kövek szegélyezték.Ezeken az oszlopokon minden esetben feltüntették,hogy mikor, melyik császár uralkodása idején, melyik katonai egység állította. Továbbá, hogy  melyik várostól hány római mérföldnyire került a kő felállítva. (1 római mérföld= milia Passaum=KB 1500 méter).

A Városi Könyvtár udvarán felállított három mérföldkő feliratát Topál Judit régész fejtette meg.Az eredeti helyüket is megközelítően behatárolta.

 

Az elsőt a temető mögötti római útról 1976-ban szállították a Fő utca 82-be a Városi Könyvtár udvarára,és állították fel. Eredeti helyén kr.után 237-ben ásták le.

A második kr.után 305-ből való, egy vörösvári gazda az ürge malom tájáról vitte a Fő út 99 sz .háza elé. Ezt 1977-ben szállították a könyvtár udvarára. Három méterre az elsőtől állították a földbe.

A harmadikat 1982-ben találták ,és szállítottak a könyvtár udvarára .Ezt a kettő közé ásták be.

 

Róma alapításának történetét történelem órákon tanítják.

Elevenítsük egy kicsit fel Róma történetét!

Rómát,  Krisztus előtt 753-ban alapították. Kezdetben királyok kormányozták Legenda szerint hét királyuk uralkodott, az első Romulus volt.

Az utolsó  a  monarchiába, Tarquinius király ,megvádolják Lucretia meg-     gyilkolásával és kiutasítják Rómából kr.e 509-ben.

 

Kr.e 510-ben megalapítják a Köztársaságot, ahol konzulok majd császárok kormányoznak.Róma egyre terjeszkedik, a Pun háborúba lerombolja Karthágót, meghódítja Görögországot.

 

Az első triumvirátus idején Julius Caesar hadjáratot indít a gallok és Bretagneink  ellen.

A második triumvirátus, Octavianus.Uralkodása idején  születik Jézus Krisztus. Octavianus felveszi a Caesar Augustus nevet. Augustus császár isz.e.35 és isz.9 között meghódítja Pannoniát.

 

A pannonok voltak az őslakók a Dunántúl illetve a Kárpát medence területén. Itt éltek az illirek is. A kelták Európa nyugati részéről vonultak a Kárpát medencébe, és telepedtek le a Dunántúl nagy részén kiszorítva az itt élő illireket.

A pannon ,kelta ,illir népcsoportok keverékét eraviszkuszoknak nevezzük.

Ez a eraviszkusz lakosság az idők folyamán elvegyült a hódító rómaiakkal.

Az időszámításunk kezdete táján a Római Birodalom kitolta határait a jól védhető Dunáig, Pannonia néven önálló  császári provincia lesz.

 

A Duna jobb partján erődláncot építettek ki, amely a barbár törzsek betörései ellen védtek.Ezek a germán, kvád, szarmata jazzig, kitin,markomann törzsek voltak. Ezt az erődrendszert”limesnek „ nevezték. A barbár törzsek sokszor meglepetésszerűen  törtek  be  Pannonia tertületére. Ezért a folyó bal partján ellenerődöket hoztak létre.

 

Észak Pannoniai rész legnagyobb erődei Aquincum, Brigetió, Carnuntum, Vindobona.

 Ezekbe egy-egy légió, összese négy állomásozott. A légió táborok között kisebb nagyobb táborokat építettek.A táborokat pedig látótávolságra elhelyezett őrtornyok kötötték össze.

Mint azt dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna múzeumigazgató elmondásából megtudtam a katonai táborok a római birodalom idején mindenütt   egységes mintára épültek. Az alapterület téglalap formátum. Ezt fallal vették körül. Négy kapuja volt,kettő a hosszanti oldalon, kettő a rövidebb oldalon. A falakon belül a kaszárnyák , a fürdő, a parancsnoki épület, továbbá a kiszolgáló helyiségek és műhelyek. A segédtábor létszáma működési idején 500-1000 fő katona volt.

Szemben a légió táborokkal,ezek erős kőfalakkal körülvett és számos toronnyal megerősített 540x430 méter nagyságú négyszög alakú hatalmas vár volt.

Fallal vették körül a katona várost és a polgárvárost is. Itt épültek meg a templomok, középületek ,fürdők.  A városon kívül pedig a temetők.

Egy légió 6000 gyalogosból, 120 lovasból és néhány ezer segédcsapatból állt.

A katonákat az evariszkusz lakosságból is toboroztak. Ezek zsoldosok voltak.

A katonák 20-25 évig szolgáltak, majd a környéken telepedtek le.

A légiósok amíg szolgáltak, béke időben közmunkával is foglalkoztak. Utat, hidat,házat építettek, mocsarakat csapoltak le.

 

Ulpius Traianus császár véget vetett az állandó barbár betöréseknek.

Két részre osztotta Pannoniát. Pannonia Inferior (alsó) és Pannonia Superior

(felső) részre. Traianus 117-ben útban Róma felé Pannoniába halt meg.

 

Halála után Hadrianus sok időt töltött Pannoniába, Aquincumot ő alapítja.

Császársága alatt Róma eléri építészetének legtündöklőbb korszakát.

 

Marcus Aurelius Pannoniában a Pilisnek ezen a területén is harcolt a Kvádok és Markomannok ellen, akik a germán törzsekkel együtt fellázadtak  és  a pilisi hegylánc erdeiben bujdostak, fosztogattak. A XII. légiónak („Villám légió”) 13 évig tartott, míg Marcus Aurelius irányításával leverte a lázadást. Egész élete háborúskodással telik. Vindobona mellett isz.180-ban csatában hal meg.

 

Őt követő uralkodó Diocletianus Pannoniát négy részre osztja, a mi vidékünk ekkor a Valeria tartományhoz tartozik.

 A II. és a III. század között megkezdődik a császárság hanyatlása.

 Nagy Konstantin  uralkodása alatt felkeresi Pannoniát.

 Az utolsó jelentős császár látogatás Valentinianus idejében volt, aki a kvád követekkel való tárgyalás közben agyvérzésbe 375-ben itt hal meg.

 

Az egyre erősödő barbár támadások az V. század elején Pannonia feladására késztették a rómaiakat.395-ben a római birodalom végleg kettéoszlik,  Keleti –birodalom (Árkádiusz) és a Nyugati-birodalom(Honoriusz)

410-ben a gótok kifosztják Rómát.

475-ben Romulus Augustus az utolsó császár.

 476-ban Odoacres véget vet a Nyugat Római Császárságnak.

 

Ez a nagy Római Birodalom tündöklésének és bukásának rövid története.

 

A föld alatt rejtőzködő leletek minden bizonnyal sok meglepetést tartogatnának még a Pilisvörösvárt és környékét  kutatók számára.

A segédtábor életéről, koráról, történeti szerepéről nagyon keveset tudunk.

Jó lenne ha bebizonyítanák, hogy létezett itt egy római kori segédtábor.

 

Egy nagyobb beruházás ,építkezés nagyot segítene a feltárásba ,mert  az Örökségvédelmi Hivatal előírja  a régészeti beavatkozást.2008-ban a Pilisvörösvár, Perbál, Százhalombatta MOL gázvezeték beruházásnál az ELTE Régészeti Tudományos Intézete végezte a leletmentő feltárásokat. Vörösvár térségében feltehetően lelet nem  kerültek elő.  A gáz pászta valószínű  elkerülte a római telepeknek helyét.

Az új 10-es út, a megépítendő M0 –ás körgyűrű  megépítésénél  a próba feltárást , majd a  megelőző feltárást, végezzék el, feltehetően még sok értékes római kori lelet kerülhet elő.

 

Pannonia falusi és városi településeinek képe így is teljesnek mondható.

A tartomány minden területén megtalálható, és csupán régészeti módszerekkel azonosítható bennszülött telepek mellett a római települési formák minden fajtája megtalálható.

 

Ezek a romok a pannóniai római uralom kézzelfogható tanúi, melyek a régészek és történészek nyomán vallomásra bírhatók.

 

Ez a fejlett kultúrával rendelkező hódító római nép itt megtelepedett és kultúráját itt hagyta.

 

Publicisztikát összeállította Nyágai László

Pilisvörösvár 2013.december.